Boldog Romzsa Tódor élete dióhéjban

1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón. Apja vasúti pályaőr volt, nagyapja, dédapja és több felmenője görögkatolikus pap volt. Nagyapját, Romzsa Istvánt, amikor Hajdúdorogon volt segédlelkész, beválasztották az Országos Görögkatolikus Kongresszus Végrehajtó Bizottságába, ami kiharcolta az 1912-ben létrejött Hajdúdorogi Görögkatolikus Magyar Püspökséget. 

A Huszti Állami Reálgimnáziumban 1930-ban kitűnő eredménnyel végzett. Ezt követően 1930-1934 között a római Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke, majd 1937-ig a Collegium Russicum diákja volt. Egyetemi tanulmányait a római Gregoriana Egyetemen végezte, summa cum laude eredménnyel. 1936-tól felszentelt pap, 1939-től, miután Kárpátalja ismét magyar fennhatóság alá került, az ungvári szeminárium lelki vezetője (spirituálisa) és filozófiatanára lett. 1944. szeptember 24-én Dudás Miklós hajdódorogi püspök szentelte püspökké. A szovjet hadsereg bevonulása után gyakorlatilag már ő állt az egyházmegye élén.

Magyar volt, de természetesnek tartotta, hogy mindegyik papjával és hívével a saját nyelvén beszéljen. A szovjet vallás- és egyházüldözés idején 1947-ben Sztálin engedélyezte titkos likvidálását. A vidéki búcsúról hazafelé tartó püspök lovaskocsiját katonai teherautóval legázolták, a sebesülteket vasdorongokkal agyba-főbe verték. A főpap súlyosan megsérült, de sikeresen megműtötték. A kórházban egy KGB ügynök kuráre-injekcióval megmérgezte, 1947. november 1-én.

II. János Pál pápa 2001. június 27-én boldoggá avatta.